| Nerodill eleste avagy sok lúd... | |||
| Összefoglaló |
Az Erúnnan északi partja felôl gomolygó reggeli köd elrejtette a fenyves fáinak gyanús mozgását, letompította a loholó goblinhad rikácsolását, a hótakaró elnyelte az ezernyi karmos láb dobogását. A vakarcsok tudták, Feketeagyar, a mögöttük Wyvernen lovagló hírhedt ork sámán nagyon siet, és a lemaradók, rendbontók az örökéhes sárkányfajzat gyomrában végzik. A cölöptelepülést védô hidegszemu elfek gondolatától ugyan szorongatta gyomrukat a félsz, a fák fölött körözô sámán azonban sokkal valóságosabb fenyegetést jelentett.
A Fullánkosok íjászcsapata halkan lopakodott a keletrôl özönlô horda legészakibb szárnyán, a Szúrófogak és a Szúrókarmok íjászai viszont habozás nélül rontottak az elf ôrtorony felé. Az erdôsávok közti nyiladékban középen a Csontdárdák, a toronytól távolabb a Vasdárdák özönlöttek, s a tömegen lassan úrrá lett a Waagh! mindent elsöpô lázas lendülete. A két egység között Horgum, az ôrült goblinkirály farkasvontatta szekere tört elôre.
A hirtelen felszálló ködben az erdô szélén egy hatalmas kôhajító vonalai rajzolódtak ki, az elsô szikla csak hajszál híján csapódott a torony mellé. Az elf ôrök villámgyorsan cselekedtek. Ketten - Vhireil és Nielloar -lerohantak a jelzômáglyához, hogy segítséget hívjanak. Társaik nyílzápora nem okozott komolyabb sebet a ködbôl kirohanó Szúrókarmok csapatán. A nyílágyú lövészeit viszont Isha áldása kísérte: a lándzsányi lövedék egyetlen lendülettel felnyársalta a harci szekeret vonó három farkast. Horgum fejjel zuhant elôre döglött igavonói közé. Feltápászkodva elég volt egy pillantás a torony íjászaira és hosszú ugrásokkal menekült -nyomában a két szekérhajtóval -a Vasdárdák surujébe.
Vhireil kapkodva igyekezett tüzet csiholni, ám a ködtôl nedves máglya nehezen kapott lángra.
-igy -mutatta az ujja hegyén lángot fakasztó Nielloar -egyszeru kismágia. - Ezek voltak az utolsó szavai. Rázuhant a fellobbanó jelzômáglyára, hátában rövid, fogazott hegyu nyílvesszô rezgett.
...
Jó ágyúlövésnyire a harcmezôtôl Argenteus elkeseredetten csóválta a fejét. Thyreon, a nemes elf herceg, az újvilág kinevezett helytartója kimért szavakba csomagolta az emberfaj iránt érzett közönyét.
-Nem segítünk. A kérészéletuek oldják meg a maguk gondjait, ha nem boldogulnának a hordával (lekicsinylô ajakbiggyesztés)-majd végzünk velük, ha idemerészkednek.
A jade mágus halálosan fáradt volt. Teleportált és gyalogolt, vad, felderítetlen vidékeket járt be a tündérnép nyomát kutatva. Az erdei elfek udvariasan visszautasították. A Nemes Nép még erre sem méltatta. Ekkor pillantotta meg a nerdoilli jelzôlángot.
-ugy látom, már meg is érkeztek.-intett a dombtetôn lobogó mágylya felé. A herceg elmosolyodott.
-Menj, nézd meg, hogyan harcolunk mi Nerdoillban. Megyek utánad.
...
Mikor a jade-mágus teleportvarázslatával elôbukkant a faluhoz vezetô déli csapáson, kis híján inába szállt a bátorsága. A déli Dolmendomb fölött, kôhajításnyira egy wyvern körözött, ork lovasa örömittas üvöltése megrázta a levegôt. Argenteus oldalán még be sem hegedtek az Agyzúzó Morg wyvewrnje ejtette halálos sebek. Az ork azonban nem törôdött vele. Nyakából koponyát ábrázoló fekete kristályamulettet akasztott le és a dombtetôn álló, halkan zümmögô dolmenhez tapasztotta. Az átellenes Toronydomb íjászai a lehetetlent kísérelték meg, mikor célbavették...a sámán csípôjében rezgô hosszú nyílvesszô azonban azt mutatta, hogy a Nemes Népnél máshol kezdôdik a lehetetlen. A nyílágyú lövedéke ugyanekkor csattanva ütötte át a gyanakodva szaglálódó sárkányfajzat szárnya tövét, de láthatóan nem okozott súlyos sebet.
A goblinok válasza sem késlekedett. Hatalmas szikla csapódott a toronyba, szilánkokra zúzva a nyílágyút, véres masszává lapítva
egy tüzért és egy toronyíjászt. Az erdôbôl lövöldözô Fullánkosok azonban képtelenek voltak átlôni a torony maradék mellvédjén. A toronyôrök íjai surrogva szedték áldozataikat a torony tövében elfutó, Csontdárdák elé bevágó Szúrófogak közül.
Feketeagyar, kezében a rabolt mágiától vörösen izzó amulettel a goblin utóvéd felé süvített. A Vasdárdák felett áthaladva a Waagh! hatalmát üvöltötte a csapatra- Argenteus elôször az elf mágus felbukkanására várt, majd mikor rádöbbent, hogy a nagysámánon kívül ô az egyetlen mágus a harcmezôn -aurájában egyetlen teleportálás varázzsal -már késô volt. A Vasdárdák vérszomjasan lihegve, manától szikrázva rohantak a Nerdoill települése felé.
A Toronydomb tövében ekkor csaptak össze a kirontó Errili Dárdások, és puszta látványuk elég volt, hogy a vakmerô Szúrókarmok fejveszett futásban keressenek menedéket. Az Erriliek nem üldözték ôket, hanem tovább rohamoztak a mögöttük felbukkanô Csontdárdák felé. Villámgyors csapásváltás után az elfek itt is csak a menekülô vakarcsok hátát láthatták.
A Thrond Dárdások a balszélrôl kerülô Szúrókarmokat ugrasztották meg, majd belerobbantak a Waagh! tüzelte, Horgum vezette Vasdárdák hordájába. A Vasdárdások mágiával növelt szívóssága, goblinfeletti gyorsasága megóvta a csapatot az összeroppanástól. Hrogum varázsfejszéje egyetlen elf harcos életét követelte, a Vasdárdák kettôs sora azonban egyetlen Thrond Dárdást sem tudott ledöfni.
Északról, nyugatról és délrôl ekkor érkezett meg az elf erôsítés. Északról Érein ijászai, Nyugatról Norrrheim íjászcsapata délrôl Darrivell lövészei. A szorongatott toronyôrök Északon az Éreiniekkel együtt halálos nyílfelhôt zúdítottak az elômerészkedô Fullánkosokra. A túlélôk visítva menekültek érett kalászként dôlô társaik között.
Argenteus érezte, hogy a harcmezôn szinte elapadt a mágiaáram. Ezek az elfek tényleg tudnak valamit! Egyetlen goblin csapat tartotta még magát a legerôsebb elf sereg, a Thrond Dárdások ellen. A Fullánkosok, a Szúrófogak, a Csontdárdák, a Szúrókarmok mind fejvesztve menekülnek, sámánjuk pedig éltetô mana híján a levegôben dühöng. Mire Thyreon kegyeskedik megérkezni, csak a zöldbôruek tetemeit találja.
-Velünk jössz!- csattant mögötte tört birodalmi nyelven a darivelli lövészkapitány parancsa. Argenteus tudta, ha nem látták volna az elf táborban, már rég nyílvesszôk tucatjaitól átjárva heverne a hóban. Vállat vont. Egyetlen, személyre szabott teleportvarázslattal nem sokat tehet az elfekért- és amilyen gôgösek, még meg is sértôdnének ha beavatkozna most, a biztosnak tunô gyózelem elôtt.
Disszonáns, fülsértôen rivallgó, gonosz mágiával áttatott hang reszkettette meg a levegôt. A kürt rekedt, dobhártyaszaggató rivallgása a káoszbirodalmak hatalmát hirdette a a harcmezôn.
A menekülô goblinok mintegy varázsütésre, megtorpantak, megfordulva fegyvert szegeztek, és eszelôs vonyítással támadtak vissza. A Thrond Dárdások mozdulatait elbizonytalanította a koponyarepesztô kürtszó és az egységen végigsöprô rémület fejveszett menekülésben tört ki. A szorongatott Vasdárdák a megfutamodó elfeket látva elôször hinni sem akartak szemüknek, majd vérfagyasztó vijjogással beérték és rikoltozva lekaszabolták a mágikus rettegéstôl uzött dárdásokat. Az erdôszélen megpördülô Csontdárdák fegyverei számos nyomukban futó meglepett Errili elfet nyársaltak fel, a megdöbbenés ereje és a goblin létszámfölény pedig itt is a zöldbôruek javára billentette a hadiszerencsét. Ulthuán gôgös harcosai az új birodalmakban ismerték meg a félelmet. A megtörô Errilieket orvul lerohanó Csontdárdák véres aratást rendeztek. Argenteus elfordította a fejét. Mint egy rossz álom.
A darivelliek ezalatt megmászták a Dolmendombot és a túloldalon újult bátorsággal összeverôdött Szúrókarmokra rontottak. A jade-mágus alig gyôzte a hosszúlábúak tempóját. A goblinok sorfala engedett a létszámban ugyan kisebb, de nagyságrendekkel jobban harcoló elfek rohamának, a darivelliek pedig az utolsó szálig levágták a megfutamodókat.
A gyôzelemittas Vasdárdák eközben meg sem álltak az elhagyatott elf településig. Az elf dárdások már, az íjászok még nem voltak a Nerdoillban. Argenteus csak annak örült hogy öregek nem voltak a településen. A nyugati kapukon a Nemes Nép asszonyai és gyermekei menekültek, a nemrég érkezett norrheinni íjászok pedig gondoskodtak róla, hogy nyomukban egyetlen zöldbôru sem dughassa ki az orrát.
A torony északi oldalán, a lobogó mágylya tövében leereszkedô Feketeagyar kormosra égett botot rázott az íjukat emelô Éreiniek felé - kék villanás, mennydörgés...az íjászkapitányból néhány összeolvadt acélcsepp maradt. Az erriliek megrettenve próbáltak minél messzebb kerülni a halálhozó bot és a fenyegetôen ágaskodó wyvern közelébôl. A toronyba becsapódó szikla ismét egy darabot leszakított az oldalvédbôl, a palánk falai egy toronyíjásszal együtt zuhantak a mélybe. Vhireil társai szemébôl kiolvasta: mindannyian felkészültek a halálra.
Feketeagyar megsarkantyúzta a hüllôfajzatot, hogy teljesen megsemmisítse a menekülô éreinieket, mikor harci griffje hátán süvöltve csapott le Thyreon, Chracia hercege !
A griff mancsai feltépték a hüllôfajzat hosszú nyakát, a wyvern öklömnyi darabokat harapott ki a szelidített elf bestia oldalából. Teclis kardja, az óidôk ereklyéje tévedhetetlenül pontosan hasított Feketeagyar buzös húsába, a sámán nyakában viszont minden seb után felvillant a vörösen izzó koponya amulett és az ejtett sebek egy része a harci lázban égô herceget borította el. Thyreon csak Atrazar halvány aranyfénnyel derengô sisakjában bízhatott. A villámgyors vágások egy részét nem tudta áthárítani a koponya amulett, s egy mesteri félholdvágás után Feketeagyar lehanyatlott a nyeregbôl -azaz...az amulettbôl kirobbanó ibolyakék fényözön hátra vetette a herceget, s mire a téridô hasadékán ejtett seb behegedt, a sámánnak nyoma sem volt.
A wyvern földbe cövekelten állt a káoszrobbanás után, majd elmenekült. A griffon súlyosan sebzett, megvakult gazdájával a nyeregben évtizedes kiképzésének engedelmeskedett, mikor bömbölve vetette rá magát a Szúrófogak ismét elômerészkedô csapatára. A vakarcsok hihetetlen bátorsággal kitartottak, míg néhány jólirányzott csapás, véres húscafatként röpdösô harcostársuk látványa észre nem térítette ôket. A griff ugrott volna a menekülôk után -a nyeregben görcsösen kapaszkodott a vak herceg - mikor a Fullánkosok csapatának kurta nyilai elterelték a figyelmét. A toronyban Vhireil és társai sápadtan, összeszorított fogakkal ritkították az erdôszélrôl lövöldözô Fullánkosok hadát. A herceg nem halhat meg!
Hrogum ezalatt összeterelte a Nerdoillban randalírozó Vasdárdákat és a nyugati kapu mögött felsorakozva vihogtak a saját erôdjüket ostromló Norrheinni íjászokon. Mikor azonban az északról érkezô, a sámán pusztulásával felbátorodó Éreini íjászcsapat maradéka is lôni kezdett, Hrogum elszánta magát a kirohanásra. A csaknem háromszoros túlerôvel támadó goblinhad, élén varázsfegyvert forgató ôrült generálisával megroppantotta és szétzúzta a maroknyi, tôrrel harcoló Norrheinni íjászt.
Éreini társaik készek lettek volna hátbatámadni az ötszörös túlereju, tomboló goblinhadat, mikor egyik társukat hátulról perzselô lángcsóva emésztette el. Feketeagyar állt mögöttük, erôsebben mint valaha, alakja körül üvöltve örvénylett a káosz hatalmával béklyóba vert mágia. A menekülést nyújtó erdô pedig közelebb volt, mint a nyíllövésnyire álló sámán...
Délen a darivelliek ezalatt -belátva, hogy nehezen szedhetik le a gyulölt kôhajító mögé rejtôzô orkokat -egyetlen rohammal csikarták ki a gyôzelmet. Sovány gyôzelem volt. A Szúrókarmok és a kôhajítô tüzérei...
Haonnar, az íjászkapitány fejével intett az erdô felett szárnyaló griff felé.
-Ott van a mi feladatunk. A bosszúállás a holnapé.
A rommá lôtt torony lépcsôjén Vhireil összenézett a nyílágyú kezelôjével, a toronyôrség másik túlélôjével.
Odalent a Csontdárdák goblinhada rikácsolt, egyiknek sem akaródzott felmenni a keskeny lépcsôkön. Nerdoill lángokban állt, a Vasdárdák Ulthuáni óbortól részegen kurjongattak. A fenyves fái között a Fullánkosok és a Szúrófogak túlélôi keresték a bátorságot az elômerészkedéshez. Az Errili dárdások, a Thrond dárdások, Norrheinn íjászai vérükbe fagyva hevertek a hóban. Az Éreini lövészek túlélôi a nerdoilli asszonyok és gyerekek menekülését fedezték. Nerdoill elbukhat, de ôk voltak a jövô.
A Csontdárdák hirtelen elhallgattak, és a toronyôrök felismerték Feketeagyar hangját. Kisvártatva karmos lábak tucatjai dobogtak a lépcsôkön.
Arol, a célzómester kivonta rövid kardját.
-Legalább nehezítsük meg a dolgukat...
(Goblinok: Dolmen energiájának megcsapolása 10p, Thrond ôrség legyôzése 2p, Errili dárdások, Éreni, Norrheimi és toronyíjászok, +nyílágyú elpusztítása:4x1p Elfek: 3 goblin egység elpusztítása szekér, Szúrókarmok, kôhajító. Összesítve:16:3)
(Fejlôdés: Vasdárdák: Thrond és Norheimi egységek levágása, Csontdárdák: Errili dárdások legyôzése, Darivelliek: Szúrókarmok és a kôhajító megsemmisítése.)
(Errata: megint csak félidôtôl alkalmaztuk az ellenségeskedés -szabályt. Atrazar sisakja 3+-on véd a sebzéstôl, ezt nem játszottuk ki Thyreonnál.)